Nagy forgalom ugyan nincs a blogomon, de azért írok már valamit, hogy hogyan áll a verda mostanság.
Elég rendesen ráálltam a tuning útra, szóval jöttek a cicomák Angel Eyes lámpák, krómkarikák miegymás. De azért megmaradtam egy határon belül. Még akár gyárinak is tűnhet első pillantásra a kocsi. Aztán ami fontosabb szépen jöttek ugye a tuning alkatrészek is.
Sorrendben előbb a hengerenkénti leömlő. Gondoltam miután megjött, otthon hétvégén kicserélem. Nos ezt kb 3 hétig gondoltam, de amikor a valamelyik technikatörténeti múzeum elött (ahol parkoltam) az idegenvezető csajszi odaadta az autószerelője számát, mert már neki volt ciki, hogy mit szerencsétlenkedek hetek óta, amikor ő itt a magyarság technikai géniuszáról szónokol. Na akkor éreztem, hogy irány a kipufogó klinika ismét.
Egy csavar volt berohadva az eredeti elrohadt, elrepedt öntöttvas leömlőben, azzal nem bírtam végül. De jobb is, mert mondja a szakember, hogy flexelni kell a kati elötti csövet, meg a végére valamit hegeszteni, mert a sport leömlőhöz nem igazán illeszkedik. Na ezt marhára nem tudtam volna néhány csavarkulccsal, meg a folyékony autóószerővel (értsd csavarlazítóval) felszerelve megoldani. Kati kivételével így a kipufogó rendszer gyak új.
Na ez még tavaly januárban volt, ami után első út vidékre. M7, motor melegszik, Lepsénynél leállok, víz sehol. Gondolom rátöltök. 2X is 4 lityót, naaaa! Mire leesik, hogy baxus ez hengerfej!!!! Leállít abban a pillanatban, nehogy szétnyomja a víz a dugókat. Tréler miegymás. Szerelőnél, átcuccolom az addig összegyűjtött kegytárgyakat, hogy azt is dobják rá, plusz olajcsere, vezérlés. Megcsinálták az összetört első lököst, szárnyat is kapott. Végösszeg meg 300 ezer lett, caklipakli, trélerezéssel. Ez van.
Miután kb 1-2 havonta előjött az alapjárati probléma fogtam a direktszűrőt és hihetetlen lendülettel dobtam a kukába. Valami gyári szűrődobozt beszereztem, a szívó oldal alapos dzsuvátlanítása után egyszer sem volt gondom. Szal a mocskos olajos értelmetlen direktszűrőt nagyjából senkinek nem tudom ajánlani, mert teleköpi az alapjárati motort, meg mindent amit teleköphet olajjal.
Aztán asszem a vezérműtengely projekt következett. Fórumokon olvasgatva látom, hogy az Opel a G Astra OPC verziójához csinált egy speckó motort X20XER néven, ami igazából a leömlő + vezérműtengely oldaláról különbözött a fűnyírótól, a motoros hólapátig GM termékekbe beszerelt X20XEV-től. Hmmm, sport leömlő már megvolt, akkor már csak egy pár vezérműtengely kéne. Hát ja, 300 ropiért lehetne is rendelni ilyeneket. Aztán egyszer félálomban felébredek, rákeresek a racing bazáron és kidobja, hogy van aki tized árért adna egy ilyet használtan, az összesen 4000 db-ban legyártott motorból kiszerelve. Másnap rácsörgök, stoppolom. Kérdezem: akkor esetleg beszereléshez nincs ötlete? Mondja, hogy persze bevállalják. Kérdezem, hogy motor okosítással tud valakit. Ja, persze azt is. Kiderült hogy sikerült rátalálnom pár Opelra specializálódott roppant lelkes fiatalra. Akik mellesleg elég furcsán néznek rám, amikor a szerelés uán tukmálom a pénzt, mert olyan pofátlanul alacsony áron dolgoznak, hogy nekem ciki.
Kocsi azóta 4000-től húz is mint, Dr. Oetker a belvárosi fogorvos. Csak persze az alacsonyabb fordulatszámot el lehet felejteni, mondjuk olyan 2000-ig. Kellemesen darabos lett az alapjárat is, szal végre van valami sportautó fílingje a kocsinak, nem olyan Stefan Weiss rááll az autópályára és minimál gázzal, rádiót hallgatva 160-nal leteker 1000 km-t fíling.
Kocsi már ment, igaz az alsóbb fordulati tartományban volt kis nyomaték lik, nem is egy. Szóval a fékeken is el kezdtem gondolkodni, megint. Mert sajnos amik először bekerültek azok inkább csak a lassítási szándék jelzését szolgálták, mint a hatékony sebesség csökkentést. Szuper speckó fék megoldások több százezerért kicsit soknak tűntek, szóval egy ideig jegeltem a témát.
Közben elkezdtem okosítani magamat, hogy orvosolható a nem túl fickós alacsony fordulati probléma. Úgy tűnt, hogy a szívó oldal tuningolásával érdemes lehet próbálkozni. Gondoltam összefabrikálok egy rezonátor csövet 3300-as fordulatra optimalizálva. Végül is valami kis érezhető hatása talán van is, placebó 20 ropiért, még a hülyének is megéri! Csak mert elég zavaró volt, hogy nagy nehezen 2500 után, amikor már épp magára talált a motor, 3000 körül megint leesett a nyomaték, hogy aztán 4000-nél még látványosabban kapjon az ember egy seggberúgást. Ez első úton kifejezetten szórakoztató, városban viszont fárasztó, gyakorlatilag hétköznapi használatra használhatatlanná teszi a kocsit. Szal most olyan 2500 után a 4000-es csúcsig viszonylag monoton emelkedő a nyomatékgörbe. Hiába ez a net azért tud valamit, ki is írtam CD-re.
Aztán nyáron kezdett ciki lenni, hogy a családban nincs egy üzembiztos kocsi, amivel lemehetnénk Orrfűre fesztiválozni, szal megint összepakoltam a kegytárgyaimat és elzarándokoltam a srácokhoz, hogy okozzanak valamit. A fékek már a minősíthetetlen szintet érték el, alulról, szal gondoltam ideje valami sürgős megoldást találni. Az első tárcsákat cserélem valami olcsó sportra (Mikoda pont jó lesz), meg akkor nézek valami harapósabb betétet. Akkor már EBC Yellowstuff, nem igaz? Benyapumpa is gyanús volt, az is cserét kapott.
Hirtelen gázra soxor nem reagált, fulladt, ami csak a pirosnál az "egymásfaszátméregetős" kilövéseknél volt ciki. Gyujtásra, gyertyára gyanakodtam, de végül is a pumpa volt a bűnös. A fékeket meg megszoktam, mindíg 2X távolságot tartottam ismerve magam és a kocsi képességeit. Minekután mentem egy próbakört az újakkal és a pesti vezetési kultúra miatt 1-2 komolyabb taposást kellett okoznom, végre megtapasztalhattam azt az érzést, amikor a lassulástól a szélvédőre pattanó szemgolyóim leverték a szétkenődő rovartetemeket. Csak azt vettem észre, hogy ez után más tart mögöttem 2-3X féktávot. :D
Na így aztán 5 személlyel levágódtunk Pécsre, a gép hegyen-völgyön meglepően könnyen ment és lassított teljes terheléssel is. Öcsém vezetett vissza és lassan 3 év után végre elhagyta a száját az a mondat, hogy most már teccik neki a kocsi, akár el is fogadná!
XD |